Két éve már, hogy nem írtam blogot. Fene tudja úgy éreztem nálam mindenki jobban ír. De rájöttem nem izgat kinek milyen a stílusa vagyolvassátok vagy nem.
Ha elmondom valakinek epilepsziás vagyok mert hülye vagyok pl orvosi rendelő és két tucat öregasszony!!!: általános reakciók-ööö sajnálom!: jelentése halvány lila gőze sincs mi a fészkes fene bajom van, de mivel illik valamit mondani (anyukája megtanította az illemre) ez a legegyszerűbb.
erre a válasz-22 éve jól betanult kedves mosoly, és-nagyon köszönöm!(amit meg gondolok az bennmarad!)
-de azért szedsz rá gyógyszert?- ilyenkor már kezdem a talpamban érezni a bizsergést...
-súlyos az a valami?! a bizsergés a térdben!
Az erőszakosabbak még rákérdeznek néhány "semmi közük hozzá" kérdésre- halálos-e? nem e fertőz? Miért nem szültem e még? vagy szimplán így indítanak...Persze sztereóba nyomják!
Én meg nem merek rájuk ripakodni mert ANYÁM 400 méterre dolgozik a kiciócóöccá boltban és még 1 hónap múlva is azt hallgathatnám, hogy milyen bunkó voltam szegény szomszéd Juliska nénivel. Pedig ő csak ártatlanul kérdezgetett! Ja persze!:PPP
És láss csodát kijön az én őrangyalom Etuka, a doki aszisztense odaadja a recepteimet és én eltüntem az ÁVÓ-s kikérdező kommandó elől.
